A modern világban a műanyag jelenléte és fejlődése, a kényelem és a praktikum elengedhetetlen anyaga volt, napjainkban viszont súlyos környezeti és egészségügyi problémákat okoz. A műanyaggyártás robbanásszerű növekedése a 20. század második felében még igazán jónak számított, hiszen könnyű, olcsó, tartós anyag, és rengeteg mindenre felhasználható.
Csakhogy a tartósság, ami előnye volt a műanyagnak, ma már pont az egyik legnagyobb hátránya. A műanyag ugyanis nem tűnik el, hanem csak kisebb darabokra esik szét. Ebből kerülnek ki a mikro- és nano- műanyagok, amelyek már nemcsak a környezetben, hanem az emberi szervezetben is kimutathatóak. A kérdés az, hogy milyen következményeket hoz mindez, és hogyan léphetünk fel ellene.
A műanyagot az időjárás mint a napfény, az eső, a hő, vagy különböző mechanikai hatások lassan széttörik, míg végül olyan apró részecskékre hullik szét, amelyeket már szabad szemmel nem lehet látni. A nano- műanyagok a mikro- műanyagoktól is kisebbek, ugyanis a méretük a mikrométer ezredrészétől a néhány száz nanométerig terjed. Ezek annyira aprók, hogy átjutnak a sejtfalon, és bejutnak a véráramba, sőt egyes kutatások azt is bizonyították, hogy bizonyos szervekbe is eljuthatnak. A tudomány jelenleg is vizsgálja, pontosan milyen hatást gyakorolnak a műanyag részecskék az emberi szervezetre, de az eddigi eredmények alapján egyre jobban látszik, hogy nem egészségesek és hosszútávon egészségügyi problémákhoz vezethetnek.
A szervezetben ezek az idegen részecskék egy idő után gyulladásos folyamatokat indíthatnak el, hiszen lerakódnak. Másrészt a műanyagok gyakran tartalmaznak adalékanyagokat, amelyek a hormonrendszert befolyásoló hatással rendelkeznek.
A mikro- műanyagok sajnos megkötnek, más szennyező anyagokat is, például nehézfémeket vagy peszticideket. A tudomány még nincs tisztában a hosszú távú hatásokkal kapcsolatban, de a jelenlegi kutatások alapján a krónikus gyulladás, valamint az immunrendszer és a hormonális egyensúly felborulása, mind köthető ehhez. Kimondottan aggasztó, hogy ezek a részecskék már mindenhol jelen vannak.
A palackos vízben is, ahol a műanyag palackból kioldódó részecskék is hozzájárulnak a szennyezéshez, különösen akkor, amikor a műanyag palackot hőhatás éri. A csapvízben pedig a vízvezeték-hálózat, a tisztítási folyamatok és a környezeti szennyezés miatt vannak egyre inkább jelen ezek a részecskék. Számos tanulmány és kutatás készült amiben kimutatták a műanyag részecskéket például a kenyérben, a sóban, a mézben, sőt még a levegőben is, így kimondható, hogy a probléma globálisan érint mindenkit és elkerülhetetlen.
Azonban egyes fejlett vízszűrő-rendszerek alkalmasak ezeknek a műanyagrészecskéknek a kiszűrésére, viszont ezek sokba kerülnek így nem elérhetőek mindenki számára. Pont emiatt a szakemberek közös munkával egyszerűbb és olcsóbb megoldást kerestek. Megvizsgálták például azt, hogy a forralás hatékony módszer lehet-e a nano- és mikro- műanyagok eltávolítására a csapvízből.
Az eredmény bizakodásra ad okot, ugyanis a lágyabb vízből az apró műanyagdarabkák negyedét, a keményebb vízből pedig a szabadon lebegő nano- és mikro- műanyag részecskék 90 százalékát el lehet tüntetni egy egyszerű forralással és egy azt követő szűréssel.
